TIPP
Pelenkázás: küzdelem helyett nevetés!

Kislányomnak, mint a legtöbb gyereknek, nem a kedvenc időtöltése a pelenkázás, a legritkább eset, hogy első szóra jön és nyugodtan fekszik végig, amíg a művelet tart.
Mostanában egy műanyag pelenkázó lapot teszek a földre, azon pelenkázom. Villőnek egy időben az volt az időhúzó taktikája, hogy közölte, hogy nem jól raktam le a lapot, mert a matricának a másik oldalon kell lenni. Ha megfordítottam, akkor meg persze úgy nem volt jó.
Ez persze elég idegesítő volt, de egy alkalommal voltam olyan hangulatban, hogy sikerült ebből játékot csinálni. Belebújtam egy akaratos kislány szerepébe, és én is fordítgatni kezdtem a lapot: „így akarom”. Mire persze ő megint fordított rajta egyet. Akkor én egyre bonyolultabb módon kezdtem össze-vissza forgatni a lapot, majd a végén rácsaptam.
Ez nagyon tetszett Villőnek, nagyokat nevetett, és ő is próbálta hasonló módon forgatni a lapot. Egy idő után feladtam és beleegyeztem, hogy legyen úgy, ahogy ő szeretné, és akkor már szépen lefeküdt a pelenkázóra és hagyta magát pelenkázni. Persze nem tartott így sem a szokásosnál rövidebb ideig a pelenkázás, de ami igazán fontos: jót mulattunk, és nem harcoltunk közben.
Később Villő pelenkázástól függetlenül is többször elővette a pelenkázó lapot és hívott, hogy játszunk „így akarom, úgy akarom”-ot.

Sok hasonló történetet olvashattok a Kapcsolódó nevelés gyakorlati alkalmazásáról a blogunkon!


LEGKÖZELEBBI
ESEMÉNYEK

2017. április 19.-től - Játékos nevelés - 6 alkalmas tanfolyam napközben
2017. május 6., 17h15 - Hiszti? Nem hiszti? - ingyenes előadás a Perinatus Alapítvány Születés hete programján
2017. május 13., 14h - Játékos nevelés műhelymunka szülőknek 


Legközelebbi eseményeink részleteiről a facebook oldalunkon tájékozódhattok: https://www.facebook.com/osszekapcsolo/

A tanfolyamokra emailben jelentkezhettek a kapcsolodneveles@gmail.com email címen.



FRISS
Sérült gyerekeket nevelő szülők számára szóló ingyenes tanfolyam
Add meg elérhetőségeid ITT!
MÁR MEGVALÓSULT
HÍRLEVÉL
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
Nem kell, hogy a világ tökéletes legyen. Mi szülők segíteni tudunk a gyerekeinknek abban, hogy feldolgozzák a nehéz tapasztalatokat, ha kellő támogatást és információt kapunk ehhez. Közben ők is,és a kapcsolatunk is megerősödik.A meghallgatás erejéről: "Momo úgy tudott hallgatni, hogy ostoba embereknek egyszeriben okos gondolatuk támadt. Nem mintha bármit szólt vagy kérdezett volna, ami a másikból előcsalogatta az okos választ, dehogy, ő csupán ült és hallgatott, teljes figyelemmel és odaadással. Közben nagy, sötét szeme a másikon függött, s az úgy érezte, hirtelen gondolatai támadnak, amelyekről soha sejtelme sem volt, hogy benne rejtőznek.
Úgy tudott figyelni, hogy tanácstalan, határozatlan emberek egyszeriben pontosan tudták, mit akarnak. A félénkek hirtelen szabadnak s bátornak érezték magukat. A boldogtalanok és szorongók bizakodók és boldogok lettek." Michael Ende: Momo
A kapcsolódás ugyanolyan alapvető szükségletünk, mint az evés, vagy az alvás. Ahogy időt szánunk a reggelire, szánjunk és tervezzünk időt a gyerekekkel való kapcsolódásra is.
A gyereknevelés csodás, ám nehéz munka. Sok a feladat, kevés a támogatás. Minden szülő minden pillanatban a tőle telhető lehető legjobbat teszi, a számára elérhető erőforrások és információ birtokában. Mi működő eszközökkel, úttörő információkkal és sok támogatással szolgálunk azért, hogy a legjobbunk valóban olyan legyen, amilyenre mi is, gyerekeink is igazán vágynak.A gyerekeknek akkor van a legnagyobb szükségük a szeretetünkre és az odafigyelésünkre, amikor a legkevésbé viselkednek úgy, mintha azt „megérdemelnék”.
Amerikai tudósok sok-sok kutatási eredmény átnyálazása után arra jutottak: a szoros, biztonságos szülő-gyerek kapcsolat az, ami a gyerekeket megvédi a mai kamaszkor jelentette veszélyektől.  Velünk megtanulhatod, hogyan építs ilyen „védőpajzsot” jelentő kapcsolatot.A szeretettel megszabott ésszerű határok nagy ajándékot jelentenek a gyerekeknek. Egy kedvesen, együttérzéssel  kimondott „nem” gyakran óriási érzelmeket idéz elő. Az ilyenkor kitörő viharok – ha csendesen, a határt megtartva végighallgatjuk őket – lelki nagytakarítást végeznek. Gyerekünk kiadja magából a felgyülemlett stresszt, és utána újra képes élvezni az életet pont olyannak, amilyen – plusz csoki, plusz számítógépes idő vagy plusz szopizás nélkül.„It takes a village to raise a child” – egy egész falu kell egy gyerek felneveléséhez, mondja az afrikai közmondás. Mi segítünk abban, hogy – az „egyedül-is-mennie-kell” hamis mítoszát ellentételezve - minden szülő megteremtse a maga segítő-támogató hálóját azért, hogy ő és gyerekei ne csak túléljenek, hanem valóban élvezni tudják az életet.Két ember között a legrövidebb út a nevetés. A játékot, a nevetést használhatjuk tudatos gyereknevelési eszközként is. Eredményül  igazán közel érezzük magunkat egymáshoz a gyerekünkkel, (végre) elégedettek leszünk saját szülői „teljesítményünkkel”, és a legtöbb nehéz helyzet méregfogát annyira az elején kihúzzuk, hogy elő sem fordulnak.
Az, hogy kapcsolódjunk másokhoz – alapvető emberi szükségletünk. Ha ez megvan, köszönjük, jól vagyunk. Ha hiányzik, akkor hiába is igyekszünk, nem sikerül jól működnünk.Szeretni, együttműködni, megosztozni mindannyian anélkül tudunk és szeretünk, hogy bárki erre megtanított volna minket. Emberi mivoltunkból fakad. Ha mégsem így viselkedünk – ideje kapcsolódni.Mikor a gyerekek sírnak vagy „hisztiznek”, akkor nem „rosszak”, nem „manipulálnak”, és nem a figyelmet akarják „kicsikarni”. Csupán élnek azzal a velük született természetes folyamattal, amitől megkönnyebbülnek, és újra jobb színben tudják látni a világot. Ez a felnőtteknél is így működik.